,,Álmomban mindig velem vagy. Gyakran ébren is az eszembe jutsz. Nem tudlak kiverni a fejemből..Végig ezek a sorok jártak az eszemben. Mindegyike Rá emlékeztet. Igen ezt érzem Zayn iránt. Ez már a bál óta világos és egyre világosabbá vált számomra. Ebbe bele fogok őrülni,ha így folytatódik. Valamivel el kellett terelnem a figyelmem. Mi lehetne jobb gondolat elterelő dolog,mint a barátnőkkel való szórakozás ?! Így hát felbátorodva siettem a gardróbom felé. Kivettem belőle a legfelső göncöket,amiket találtam és már indultam is.
Legelőször Jamiehez siettek. Ám meglepődve tapasztaltam,hogy nincs otthon. Elővettem a mobilom,felhívtam. Csalódnom kellett,mert nem vette fel. Aggódni kezdtem. Minden megfordult a fejemben,mint például : elrabolták. Senki sem sietett a segítségére..
Beleborzongtam,ha csak erre gondoltam,de nem tudtam mit tenni.. Hiába törtem a fejem,nem jutottam semmire. Csak kezdett nagyon elegem lenni,mert az új szomszéd zajong. Egy darabig tűrtem,de most már elegem lett. Dühösen rontottam ki a lakásomból. Átsiettem a szomszédhoz. Csengetnem sem kellett. Épp akkor jött ki egy halom dobozzal.
- Elnézést,nem lehetne ezt kicsit halkabban ?! Már a saját gondolataimat sem hallom !-mondtam. Próbáltam illedelmes jó szomszéd módjára cselekedni. Pár percig nem kaptam választ. Már majdnem megint megszólaltam,hogy : hallotta ?! De szerencsére nem kellett,mert az új szomszédom letette a kezeiben lévő dobozokat. Előre lépett,majd kezet nyújtott.
- Szia Acacia vagyok !-mutatkozott be szinte nevetve. Kicsit elvörösödtem. Be sem tudtam mutatkozni.
- Na és téged hogy hívnak szomszéd,aki a saját gondolatait sem hallja ?-mosolygott.
- Lucy..-nyögtem ki kicsivel később.
- Nos Lucy nagyon örvendek és sajnálom.-mondta Acacia.
- Én sajnálom..segíthetek ?-ajánlottam fel barátságosan. A lány csak bólintott.
- Ott az autóban vannak még dobozok..-mutatott a kapu előtt álló autóra. Kisétáltam,felkaptam egy nagyobb doboztam és bevittem a lakásba.
- Hova tegyem ezt ?-kérdeztem.
- Öhm..azt csak rakd le..oda !-mutatott a nappaliban lévő kanapéra.
***
Hamarosan kész is lettünk a dobozok bepakolásával. Ekkor remek ötletem támadt !
- Acacia,mit szólnál,ha megmutatnám a környéket ?-kérdeztem lelkesen. A lány szemei felcsillantak.
- Azt mondanám : naná,hogy persze,hogy,aha,hogy igen !-válaszolta boldogan.
Mosolyogva indultunk útnak. Legelőször a kedvenc cukrászdámba mentünk.
Peggy Porschen Cakes :
Itt vannak a legfinomabb sütemények ! Egyszerűen zabálni való ez a hely ! Mikor odaértünk végre,láttam Acacia arcán,hogy tetszik neki ez a hely. Amint kinyitottuk az ajtót,megcsendült az ajtó fölött csüngő kis csengő. Jelezvén:új vendégek érkeztek. Nem tettünk egy lépést sem,de megcsapott minket a sütemény különféle édes illata. Volt itt : karamell,vanília,csoki,eper..és még sorolhatnám. Lassan összemosódott minden illat. Bódultan foglaltunk helyet egy takaros kis asztalkánál.
- Mit adhatok a hölgyeknek ?-kérdezte egy helyes pincér. Acaciaval egymásra néztünk.
- Még nem tudjuk..-mondtuk szinte egyszerre. A pincér elmosolyodott,majd elsétált.
- Hmm..mennyi süti..de melyiket is...-gondolkozott Acacia. Én már tudtam mit kérek. Hátra dőltem és vártam a pincérünket.
- Te már tudod ?-lepődött meg Acacia. Mosolyogva bólintottam.
- Nos ? Sikerült választani ?-kérdezte a pincér. Én ismét bólintottam. Erre elővett egy tollat és egy jegyzetfüzetet.
- Melyikre esett a választás ?-kérdezte.
- Royalra.-mosolyogtam. Már szinte a számban éreztem az ízét.
- Én is megkóstolnám azt.-mondtam Acacia. A pincér bólintott,majd ismét eltűnt.
Nem sokára meghozta a süteményeket. Mi pedig azonnal hozzáláttunk az eltüntetésükhöz. Sikerült is alig pár perc alatt felfalni sütit.
- Ez nagyon finom..!-jegyezte meg Acacia.
- Tudom !-nevettem. Ő is elkezdett nevetni. Egy idő után,mind a ketten szakadtunk a röhögéstől,csak azt nem tudtuk,hogy min és miért nevetünk. Kicsit sem nézhettek minket hülyének.. Már a hasunkat fogtuk a nevetéstől,amikor hirtelen elállt a nevetésem,mintha elvágták volna.
- Lucy..?-kérdezte aggódva Acacia. Nem tudtam először válaszolni..
- Figyelj..nekem elmondhatod..!-biztatott.
- Rendben.-mondtam,elmosolyodtam. Ettől ő is elmosolyodott.
De valójában még mindig merengve és érthetetlenül néztem ki az ablakon.
- Lucy..?-kérdezte Acacia ijedten,de nem válaszoltam,csak figyeltem. Erre mellém ült,hogy lássa,mit nézek.
- Kit nézel ? Melyik embert ? Lucy ?-kérdezősködött.
- Azt a csajt..meg..-válaszoltam kis vártatava,de nem tudtam befejezni a mondatot.
- Arianat ? Nagyon kedves lány ! És a barátja Zayn..-mosolygott. Az utolsó mondat teljesen összetört. Könnyek szöktek a szemembe. Felálltam a székről és beszaladtam a mosdóba. Ekkor már sírva fakadtam. Bezárkóztam egy wc fülkébe.
- Lucy ? Lucy mi a baj ?-kiáltozott Acacia. Nem válaszoltam,csak sírtam. Egyre közeledő lépteket hallottam,amik hozzám érve elhallgattak.
- Figyelj..nem tudom mi történt,de könnyebb lenne,ha elmondanád !-javasolta Acacia. Tudtam,hogy igaza van. Így hát lassan kinyitottam a fülke ajtaját és kijöttem. A földet bámultam.
- Hé..-emelte fel az állam. Ekkor meglátta az elfojt szemfestékem és a kisírt szemeimet. Már számára is világossá vált a helyzet komolysága. Az arca elkomorodott,odajött hozzám,majd szorosan magához ölelt,pont úgy,mint Zayn. Akaratlanul is ellöktem magamtól. Minden Rá emlékeztet..újra könnyek szöktek a szemembe.
- Mi a baj ?-kérdezte halkan Acacia. Sóhajtottam. Tudtam jól,hogy egyszer úgy is el kell mondanom..
- Zayn..-fogtam bele,de nem tudtam folytatni.
- Mi van vele ? Tetszik vagy mi ?-kérdezte poénkodva,de én nem nevettem,hanem a földre szegeztem a tekintetem.
- Ugye nem..? Jaj édes istenem.. -kapott a fejéhez Acacia.
- Neked nem csak tetszik..ugye ?-kérdezte. Én csak megrántottam a fejem. Összeszedtem magam és elindultam az ajtó felé. Újdonsült barátnőm,Acacia is követett. Próbált megérteni,de az arckifejezéséből ítélve nem igazán ment neki. Egy halvány mosoly jelent meg a szám sarkában. Ám ez nem tartott sokáig,mert az a csaj és..és Zayn épp sétáltak át a zebrán. Reménykedtem,hogy nem erre jönnek..Sajnos hiába reménykedtem,erre jöttek. Valamin nagyon nevettek.
- Gyere mi is menjünk erre.-javasolta Acacia. Megvontam vállam. Úgy tettünk,mintha épp most értünk volna ki a cukrászdából. Elfordultunk és így mi is abba az irányba tartottunk. Acacia elkezdett beszélni a kutyájáról. Próbáltam bekapcsolódni a témáéba,de nem igazán ment. Folyton a mögöttem jövő két ember járt a fejemben. Akaratlanul is hátrafordultam. Meglepődve tapasztaltam,hogy eltűntek.
- Mi az Lucy ?-kérdezte Acacia. Nem válaszoltam,mert háttal voltam neki és éppen a terepet kémleltem,amikor ismét feltűnt a ,,párocska" nevetgélve fordultak ismét felénk. Gyorsan elkaptam tekintetem és a kirakatra szegeztem. Lassan ideértek. A szívem olyan hangosan vert,hogy azt hittem meghallották. Vártam,hogy elhaladjanak mellettünk,de nem így lett. A csaj egyszerűen mellém állt,mintha tudta volna,hogy figyeljük őket.
- Acacia ?-kérdezte a csaj és mellé állt.
- Ariana ?! Sziaa ! Húú mesésen nézel ki !-mosolygott Acacia.
- Ohh ugyan..Te még jobban ! Ki ez az új lány ?-kérdezte.
- Öhm a szomszédom és nagyon jó barátnőm.-válaszolta Acacia.
- Szia én Ariana vagyok. Na és te ?-kérdezte.
- Lucy. Örvendek.-próbáltam kicsit mosolyogni is. Ment is,ám hirtelen feltűnt Ő. Fekete blézer, farmergatya,elegáns cipő..Hatalmasat sóhajtottam.
- Mi a baj Lucy ?-kérdezte Ariana. Azt hiszem elragadtattam magam.Zavarba jöttem és csak mosolyogtam.
- Zaynieem.-mondta Ariana és szándékosan odahajolt Zaynhez,hogy megcsókolhassa,ám Zayn lefagyott. Engem nézett..én pedig őt. Acacia meglökött,hogy kizökkentsen. Sikerült neki. Megráztam a fejem. Ekkor Zayn is másfelé nézett. Acacia hirtelen elkapta a karom és arrébb húzott.
- Lucy tudom,hogy fáj,de ezt nem teheted ! Érted ?! Most Arianaval van. Hagyd,hogy bűntudata legyen és ha ő is szeret,azt elmondja majd !-duttogta Acacia. A hangja nagyon megnyugtató volt. Bólintottam,majd visszamentünk a többiekhez. Ariana azonnal rám nézett,de Zayn nem. Meg sem szólalt.
- Mit szólnátok,ha elmennénk valahova négyesben ?-javasolta Ariana.
- Szuper ötlet !-helyeselte Acacia,majd megint megbökött.
- Aha ! Szuperisztikus !-mondtam egy erőltetett vigyorral.
- Zayniee maci ?-kérdezte Ariana,de Zayn csak vállat vont.
- Olyan sótlan szótlan vagy..-jegyezte meg Ariana. Zayn megint csak vállat vont.
Nem sokára elindultunk. Egyáltalán nem volt semmi kedvem sem ehhez. Legszívesebben haza futottam volna sírni. Persze nem lehetett..
Ariana kitalálta,hogy menjünk el a közeli parkba,mert most vannak programok is.
Szinte egész úton csak Ariana magyarázott. Be nem állt a szája ! Szörnyű,de komolyan. Ezzel ellentétben én és Zayn hallgattunk,mint a sír. Távol voltunk egymástól. Én Acacia mellett szélen,Zayn pedig Ariana mellett állt. Néha oda-oda pillantottam,de csak a földet nézte,meg néha motyogott valamit,ha kérdezték. Mindenkinek feltűnt,hogy furcsán viselkedik.
***
Nagyjából 30 perc volt,mire odaértünk. A park tele volt emberekkel,de nem éppen olyanok voltak itt,mint mi. Sokkal inkább idősebbek,párok és családosok.
- El kellett volna hoznom az unokahúgomat..!-mérgelődött Ariana. Mindenki csak vállat vont és mentünk tovább. Már nem bírtam sokáig. Ezt az amúgy is feszült hangulatot Ariana tovább fokozta azzal,hogy elráncigált minket a parkban lévő tóhoz. Ott leültünk a fűre. Acacia próbálta oldani a hangulatot úgy,hogy meglökött én meg legurultam a dombon. Ezen persze mosolyogtak.
- Ezt még visszakapod !-fenyegetőztem nevetve. Felvánszorogtam a domb tetejére. Elkaptam Acacia kezét,majd egy mozdulattal a földre húztam. Gurulni kezdett ő is.
- Hééé !-nevetett Acacia. Még egy darabig nevetgéltünk,de nálam ez hamar abbamaradt. Ariana nem szállt be a ,,játékba". Kihasználta az alkalmat,hogy kettesben lehet Zaynnel. Épp fel pillantottam a dombtetőre,amikor...szóval épp akkor hajolt oda Ariana,hogy megcsókolja Zaynt. Olyan érzés volt,mintha tüskéket szúrtak volna a szívembe. Összerogytam. Zaynnek is feltűnt. Felpattant,mielőtt bármi is történt volna.
- Kikér vattacukrot ?-kérdezte. Ez volt az első igazi mondata,amit mondott,amióta találkoztunk. Így hát mindenki meglepődött,de azért lelkesen bólogattunk.
Nem volt messze a vattacukros bódé,de annál hosszabb volt a sor. Miközben beálltunk észrevettem,hogy Zayn felém közeledik. A szívem egyenesen kalapált.
- Beszélnünk kell..fontos !-suttogta. Legszívesebben hozzávágtam volna,hogy hagyj a francba,de igaza volt. Tényleg beszélnünk kell.
- Rendben.-mondtam kicsivel később. Zayn megrántotta a fejét jelezvén,hogy kövessem.
- Lucy..én..-fogott bele séta közben.
- Figyelj Zayn,fogalmam sincs mi ez az egész.. Nem mondtad,hogy van barátnőd..ahogy azt sem..-vágtam közbe.
- Ariana kedves aranyos lány,de..-folytatta.
- De ?-kérdeztem.
- De nem szeretem !-válaszolta határozottan.
- Mást szeretek. Tudom,hogy ez őrültség,de igaz..-tette hozzá,majd megállt.
- De akkor miért ?! Ő nem maradhat távol tőled,de én igen ?! Érthetetlen vagy!-törtem ki.
- Hadd magyarázzam meg..én csak...ahh..!-mentegetőzött.
- Zayn..csak hagyj békén !-mondtam határozottan és valahogy ösztönből arcon akartam csapni,de ő elkapta a kezem. Meglepődtem. Egy darabig várt,aztán...
Megcsókolt. Először csak meghökkenten álltam,de aztán a nyakához emeltem a kezeimet és az övéi is egyre feljebb kúsztak. Féltem,hogy meglátnak és éreztem,Zayn is így érez. Az a perc feledhetetlen volt !
- Szeretlek !-mondta miután ajkaink elváltak.
- Én is szeretlek !-mondtam. A szívem zakatolt,így nem mertem annyira mosolyogni.
- Vissza kéne mennünk..-mondta kissé letört hangon Zayn. Csak bólintottam. Nem bírtuk ki Zayn megfogta a kezem és úgy sétáltunk egy darabig.
- Hát ti ?-vont minket kérdőre Ariana. Mögöttünk állt mi meg egymás kezét fogtuk. Ijedten engedtük el egymás kezét és megfordultunk.
- Mi csak..öhm..-kezdte el magyarázni Zayn.
- Csak sétáltunk és beszélgettünk..-fejeztem be.
- Igen pontosan ! Így volt..-helyeselt Zayn.
- A-ha.-reagált rá Ariana. A szemeivel képes lett volna akár ölni is. Természetesen engem.
Épp indulni akartam,amikor Ariana elkapta a karom.
- Fogalmam sincs ki vagy,de hagyd békén Zaynt,mert ő az enyém ! Szeret engem,ahogy én is őt ! Csak szánalomból van veled,mert megkértem.-vigyorgott Ariana. Szíves örömest hozzávágtam volna,hogy épp most csókoltam meg a "pasiját" meg szívesen idéztem volna neki abból,amit Zayn mondott nekem,de nem tettem. Csak hallgattam és vártam,hogy befejezze és elmenjen. Hát nem így lett.
- Lucy,én kedvellek,mármint aranyos vagy,de valamit tisztázzunk ! 3 alapelv,amit ha betartasz,akár legjobb barátnők is lehetünk.
Az első : ne csórd a stílusom !
Második : ne majmolj és ne lopd el a barátaimat !
A legfontosabb harmadik : HAGYD A PASIMAT ! -magyarázta komoly nagyképűséggel Ariana. Még mindig hallgattam,de csak folytatta.
- Jha és fogadd meg a tanácsaimat ! Kezdjük azzal,hogy szerezz pasit.-vigyorgott. Most már kezdett elszakadni a cérna.
- Meg azért rád férne egy design átalakítás !-jegyezte meg nevetve. Csak megemeltem a szemöldököm.
- Talán valami nem tetszik ? Az én szabályaim szerint fogunk játszani..!-még mindig ott volt az elégedett vigyor az arcán. Most úgy bevertem volna neki egyet,de megint nem tettem. Csak figyeltem.
- Hey mi folyik itt ? Barcsik vagytok már ?-flangált ide Acacia.
- Mit ittál ?-kérdeztem. Elég egyértelmű jelei voltak annak,hogy Acacia bepiált.
- Csak egy kis finomságot !-legyintett.
- Na jó menjünk haza !-jelentettem ki. Zayn Acacia mellett állt és csak helyeselt.
- Zayniee hoznád Acit ?-kérdezte Ariana.
- Aci ?!-néztem furán.
- Igen,így hívom Acaciat.-válaszolta Ariana. Zayn felkapta és már indultunk is.
***
Végig csend volt. Senki sem beszélt,csak nézelődtünk. Én folyton Ariana szemeinek gyilkoló kereszttűzébe kerültem. Zaynnek is feltűnt,hogy valami nincs rendben. Még sem szólt semmit,csak figyelt.
Lassan elértük Acacia és az én lakásomat.
- Jó éjszakát most már te is betudod vinni Acit.-mondta Ariana.
- Ne hagyjad csak,majd bekísérlek és beviszem Acaciat is.-ajánlotta fel Zayn.
- Ha gondoljátok itt is aludhattok !-mondtam lelkesen. Ariana nem repesett az örömtől. Megforgatta a szemeit.
- Zayniee fáradt vagyok !-nyafogott.
- Rendben. Maradunk.-bólintott rá Zayn. Ariana rám hunyorgott,majd elindult a bejárati ajtó felé.
- Kulcs nélkül nehezen fogsz bejutni !-vigyorogtam.
- Tudom.-mondta Ariana szemrehányóan. Kinyitottam az ajtót. Zayn bevitte Acacia,lerakta a kanapéra. Én pedig felkapcsolta a villanyokat.
- Öhm valaki aludhat itt a kanapén. Fent van a hálószobám,abban is meg még tudod hozni matracot is.-magyaráztam.
- Szerintem Acacia maradjon a kanapén..-javasolta Zayn.
- Jó ötlet. Ha gondoljátok én alszom matracon.-mondtam.
- Oké,mi meg Zaynieevel a szobádban alszunk !-vágott közbe Ariana.
- Igen..-vontam meg a vállam.
Elkezdtem megágyazni,rendet rakni. Addig Ariana rendezkedett. Bekapcsolta a tv-t a nappaliban,hozott innivalót,kényelembe helyezte magát. Zayn pedig az ablaknál állt,kinézett rajta. Lassan odasétáltam hozzá,mikor végeztem.
- Mehettek aludni.-mosolyogtam. Zayn rám nézett. Az arca sajnálkozó volt.
- Menj csak..!-biztattam. Átölelt és felment Ariana után.
- Jó éjszakát !-köszöntem.
- Neked is !-állt meg a lépcső tetején mosolyogva. Én is elmosolyodtam,majd hátrébb léptem,figyeltem,ahogyan Zayn lassan eltűnik az emeleten.
A kanapához sétáltam. Ott feküdt Acacia. Nagyon aranyos volt. Néztem egy darabig,aztán ledőltem mellé a matracra.
***
03:24. Még semmit sem aludtam. Csak forgolódtam eredménytelenül. Fogalmam sincs mi lehet a bajom,de már nagyon szeretnék aludni ! Felkeltem,bementem a konyhába. Készítettem magamnak egy bögre kakaót,hátha attól elnyom az álom. Mikor kész lett leültem egy bárszékre és lassan kortyolgatni kezdtem,amikor valami zajra lettem figyelmes.
- Lucy ?-suttogta egy hang a lépcső felől. Felálltam és a lépcsőhöz sétáltam.
- Zayn ?-kérdeztem kissé meglepődve. Valójában magyon nagyon örültem neki,legszívesebben a nyakába ugrottam volna.
- Igen ?-kérdezte Zayn mosolyogva.
- Hát te ?-lepődtem meg.
- Hát én..csak..öhm..nem tudtam aludni.-magyarázta Zayn. Zavarban volt,így hát próbáltam oldani a hangulatot.
- Csináltam kakaót. Kérsz te is ?-kérdeztem.
- Nem köszi elég,ha ihatok pár kortyot a tiedből-mosolygott.
- Rendben.-nyújtottam oda neki. Elvette,inni kezdett. Ám amikor visszanyújtotta,valahogy nem tudtam megfogni,kicsúszott a kezemből és a földre esett. Gyorsan lehajoltam,hogy feltöröljem,de elcsúsztam és a hátamra estem. Zayn megpróbált segíteni,de ő is elcsúszott.. Behunytam a szemem,mire kinyitottam Zayn felettem feküdt,az orra súrolta az enyémet,engem nézett.
- Ne haragudj..én..-magyarázkodott,de nem hagytam,hogy befejezze,megcsókoltam. Lejjebb ereszkedett,átkarolt,majd átfordított. Így már ő volt alul. A kezei türelmetlenül vándoroltak a nyakamtól egészen a csípőmig. Mindeközben végig csókolóztunk. Már majdnem sikerült volna több is,amikor hangok hallatszottak a lépcső felől.
- Zayn ?-kérdezte egy hang.
- Ariana ?!-lepődött meg. Gyorsan felpattant és leült a bárszékre. Én ott maradtam a földön,mintha takarítanék.
- Lucy,..-mondta Ariana és mellékelt hozzá egy fancsali pofát is.
- Szia !-köszöntem egy erőltetett mosollyal. Legszívesebben megfojtottam volna. Miért nem tudott még aludni ?! Miért pint most kellett lejönnie ?! Annyira jó volt..!!
- Zayn úgy eltűntél mellőlem ! Aggódtam érted !-nyafogott Ariana.
- Én csak..öhm..hallottam valami zajt és lejöttem.-magyarázkodott Zayn.
- Gondolom Lucy zajongott.-jegyezte meg Ariana.
- Csak kakaót ittam.-mondtam ártatlanul. Ariana megforgatta a szemeit,majd odasétált Zaynhez. Bele akart ülni az ölébe. Zayn fájdalmasan nézett rám,miközben hagyta,hogy Ariana beleüljön az ölébe,aztán azt is,hogy puszilgassa,de amikor meg akarta csókolni elhúzta a fejét.
- Fáradt vagyok megyek aludni.-jelentette ki kicsit ridegen Zayn. Felállt és elindult a lépcső felé. Ariana utána indult,de még intézett felém egy gyilkos tekintetet. Látszott a szemeiben,mennyire imád engem. Feltöröltem a kakaót és visszabattyogtam a matrachoz. Bedőltem és lassan kezdtem álmos lenni. Már csak az a fájdalmas gondolat nem hagyott nyugodni,hogy meddig bírjuk még ?! Az a fájdalmas pillantás,a csók..a kezei vándorlása..minden most olyan érzés volt,mintha késsel szurkálnának. Próbáltam leküzdeni,de nem ment egy hamar. Végül csak-csak elnyomott az álom..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése